Kezdőlap

"Minden, ami csokoládé"

 
 
Főmenü
Kezdőlap
A csokoládé eredete
Csokimánia
Különlegességek
Életmód
Rólunk
Recept beküldés
Cikk beküldés
Receptek
Ételek
Sütemények
Italok

Csokoládé torták

 

Csokoládé torta1

Csokoládé torta2

Csokoládé torta3

Csokoládé torta 4

Csokoládé torta5

Csokoládé márkák

 

www.cadbury.hu

www.ferrero.hu

www.nestle.hu/kitkat

www.milka.hu

www.nestle.hu

www.cadburyworld.co

www.lindt.com

www.stollwerck.de

Könyvbazár

Felhasználói értékelés: / 5
LegrosszabbLegjobb 

Aktív képCsokoládé

A csokoládét szinte mindenki szereti, van, aki jobban és van, aki kevésbé. Utána néztünk honnan s indult világhódító útjára ez az isteni csábító finomság.

 Az aztékok már jóval az amerikai hódítók előtt is ismerték a csokoládét. 1519.-ben amikor Cortés Mexikóba érkezett csokoládé itallal kínálták meg a helyiek.

A fűszeres ital alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt. Az 1500-as években Spanyolországnak kakaó behozatali monopóliuma volt. Az ital receptjét titkosan kezelték, cukorral, fahéjjal, szerecsendióval illetve vaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. 1569-ben V. Pius pápa a chocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House,1657-ben nyílt meg.

 1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.

Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.

A csokoládé alapja a kakaó.

Ez a növény Dél Amerika őserdeiben él. Maga a növény akár 15 méteresre is megnőhet, bár a kakaó ültetvényeken csak 3-4 méteres fákat láthatunk. A sötétzöld, szórt állású, tojásdad, hegyes végű levelek nyele rövid. A levéllemez 15–25 cm hosszú, a fonáka szőrös. A néhány mm-es, hosszú kocsányon függő virágok az idősebb ágrészeken jelennek meg. A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. A pentamer (öttagú) virágot rovarok porozzák be. A virágok délután nyílnak ki, és egész éjszaka nyitva maradnak. Az ellipszoid alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. A terméshús fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben általában 60 mag nő.

Régen a bennszülöttek a kakaó magját pénznek is használták sokszor ezzel fizettek a csere áruért. A kakaó termesztése i.e. 1500 körül indult, mire cortez katonái megérkezet Mexikóba már nagy területeken folyt a növény termesztése. Állítólag az azték uralkodók kincseskamrája is kakaó magokkal volt tele.

Világhódító útjára az indiánok által indult el, így került be Peruba is, és tovább az egész világon. A kakaóbab jóval az európai invázió után is fizetőeszköz maradt. A maják, később pedig az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek egyike a sokoatl vagy más néven habos víz, amit kakaóból, kukorica- vagy maniókalisztből, mézből, vaníliából és vízből készítettek, emellett cukorral, fahéjjal és Ánizzsal ízesítettek. A magvakat borító fehér terméshúst csemegeként ették, a termés más részeiből használati tárgyakat és szereket (terméshéj => kanalak, pohár, edények; levelek => háztető; kakaóbab => gyógyszer) gyártottak.

 Az Európai elterjedés egyik kulcsfontosságú alakja volt Cortez a másik pedig Kolumbusz, majd innen indult tovább Ázsiába, és Afrikába is. A kakaóital sokféle módón helyi hagyományok és fűszerek alapján ízesítették, sokszor fahéjjal, ánizzsal, vagy szegfűszeggel.

Az első hivatalos csokoládéfőző üzem 1580-ban kezdte el a működését Spanyolországban. Ekkor még a kakaó ára az aranyéval vetekedett még mindig sok helyen fizető eszközként használták, ezért csak a gazdagok itala volt. A Spanyol nemességtől átvették a franciák és az Osztrákok is. Így indultak el az első Afrikai kakaó ültetvények is, ahol rabszolgák dolgoztak a nemeseknek.

A mai napig itt termesztik a legtöbb kakaót, Afrikában elefántcsont parton és Nigériában vannak a legnagyobb ültetvények. Őket követi Dél Amerika: Brazília és Ecuador. A világ össz kakaó termelése több mint három millió tonna.

A nyer kakaóbab összetétele:

Hozzávetőleges mennyiségek:

  • Kakaóvaj: 44-46%
  • Fehérje: 11-14%
  • Cellulóz: 9%
  • Keményítő: 7-11%
  • Csíra: 2%
  • Természetes színezék: 4%
  • Víz: 8%
  • Ásványi anyag: 2,6%
  • Teobromin: 1,2-1,5%
  • Cukrok: 1%
  • Koffein: 0,2%

Ebből készítik a kakaóvajat, amely a mai csokoládé alapanyaga is.

  • Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5°C-on (testhőmérsékleten) viszont teljesen megolvad.
  • Kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por, aminek (szárazanyagra számítva) legalább 10% kakaóvajat kell tartalmaznia.

Ma már hivatalosan meg van határozva mit is lehet csokoládénak nevezni:

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.

Világszerte ellenőrzik a minőséget, és az összetételt, és megpróbálják kiszűrni a hamis csokoládé termékeket. Az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás az USA-ban 4,6 kg, Hollandiában 7,7 kg, míg Magyarországon 3,95 kg. Az európai átlag 6,54 kg, Svájc csokoládéfogyasztása viszont kiemelkedő, évi 10,1 kg/fő.

 Ma már a csokoládé ipar világméretűvé nőtte ki magát és a választék is hatalmas lett, kerek csokoládé, lyukas csokoládé, táblás csokoládé, stb. És bár fogyasztása nagyban nem ajánlott, hiszen a csokoládéban minimális fehérje, kevés ásványi anyag, változó mennyiségű cukor és sok zsír található - kb. 30 százalék! -, ezért energiatartalma is igen nagy lehet. Fajtánként különböző, de 10 dkg-jában akár 500 kalória is lehet, kis mértékben mégis érdemes néha nassolni ebből a finom édes csábításból.

És hogy miért érezzük boldognak magunkat, ha csokoládét eszünk? Az agyban megnövekedett endorfin és szerotonin szinteknek köszönhetjük, melyeknek közérzet javító hatásuk van. Az agyban - érzelmi felindulás hatására - fenil-etil-amin is termelődik, amely szintén bódulatot idézhet elő. A csokiban található, serkentő hatású teobromin és kevés koffein az éberséget növeli. Ám ez csak kis idegi tart, a zsírpárnák pedig nagyon –nagyon sokáig, ezért nem érdemes csokoládéval növelni boldogság érzetünket.

Ha csokoládét fogyasztunk, lehetőleg olvassuk el a címke tartalmát, és minőségi eredeti csokoládét majszoljunk el.

 Forrás: www.viragcenter.hu

 

 

 
< Előző   Következő >

 
 
 

 

 
Érdekes oldalak

 

Csokoládé lap.hu

Csokoládés receptek

Csokoládés receptek

Csokoládés italok

Gyakori kérdések

 

Szavazások
Ki a leghíresebb csokoládé gyártó?
 

Partnereink

Kert-varázs magazin

Recept magazin

Esküvő magazin

Virágfarm

Hírszolgáltatás
Reklám